Milyen szervert válasszunk?

A milyennél sokkal fontosabb, hogy milyen célra!

Mire van szükségünk?

Először is gondoljuk meg, hogy mire van szükségünk, ha önálló szerverre, akkor a legfontosabb kérdés, hogy

  • saját telephelyen magunk üzemeltetjük vagy
  • datacenterben kívánjuk hosztolni.

Hoszting vagy saját telephelyen üzemeltetés?

Datacenterekben történő üzemeltetés esetén az esetek többségében saját szerver elhelyezésénél a dedikált szerverhoszting kifizetődőbb megoldás, teljes élettartam költsége (TCO) általában kisebb, de a megtérülése (ROI), illetve nyilván a ‘bekerülési’ költsége mindenképpen gyorsabb, illetve kisebb.

Dedikált szerverhoszting

A dedikált szerverhoszting során

  • a szervergépet, illetve szervergépeket a szolgálató biztosítja,
  • a szolgáltató 7*24-órás hardverszervizt is biztosít a géphez.

Ha vásárolni kívánunk szervert, akkor is érdemes meggondolni a bérlet vagy részletfizetés lehetőségét is.

Vásárlás, részletfizetés, bérlés, dedikált szerverhoszting?

Hogy milyen szervert válasszunk, bérlet vagy vásárlás mellett is technikailag alapvetően azonos kérdéseket vet fel, ellenben mind dedikált szerverhoszting, mind szerverhoszting nélküli bérlet esetén tisztában kell lennünk, hogy a dedikált szervergép szolgáltatója, illetve bérelt szerver esetén a bérbeadója milyen szervereket, konfigurációkat támogat, melyekhez tud azonos, vagy funkcionálisan megfelelő cseregépet, cseregépeket és teljes alkatrészellátást biztosítani éjjel-nappal.

Egyes esetekben más konstrukciók merülhetnek fel, pl. szerver vagy szerverek kölcsönzése.

Szervizszint

Fontos kérdés tehát, hogy milyen szervizszintre van szükségünk:

  • éjjel-nappalira (7*24-órás),
  • következő munkanapra vállaltra (ún. next business day /NBD/ garancia, illetve szerviz),
  • vagy saját szerverhez helyben hideg tartalékot tartunk inkább, mert hiba esetén még gyors helyszínre kiérő
  • szerviz sem megfelelő (dedikált szerverhosztingnál az INTEGRITY eleve mindenből, minden alkatrészből és
  • szervergépből tart a hoszting helyén hidektartalékot),
  • illetve nincs szükségünk gyors szervizre.

Saját hidegtartalék, tartalék szerver, tartalék alkatrész

A szerver, illetve szerverek megválasztását az előbbi kérdések nagyban befolyásolják, pl. hidegtartalékot sokszor költséghatékonyabb használt, már kifutott modellekből tartani, mint drágább új szervereszközökből, úgyszintén szerveralkatrészből is.

Egy vagy több szervergép

Ha első megfontolás alapján csak egy szerverre van szükségünk, akkor is lehet, hogy több szerver használata praktikusabb.

Gyakran funkcionálisan érdemes szétválasztani a feladatokat különböző szerverekre, pl. webszervert és mail kiszolgálót nemigen jó ugyanarra a szervergépre telepíteni, de gyakran az adatbázis-kiszolgálást érdemes másik szerverre helyezni. A tűzfal olyan speciális funkció, melyet sokszor önálló hardverrel, vagy erre felkészített PC-szerverrel érdemes megoldani – biztonsági okokból is.

Gyakran rendelkezésre-állás, hibatűrés, terheléselosztás érdekében praktikus vagy kell több szervert üzemeltetni.

Másrészt ha nem elég egy 2-socketes szerver, akkor egy 4- vagy 8-socketes kiszolgáló áráért gyakran több 2-socketes szervert vehetünk. Gyakran két 1-socketes szerver alacsonyabb áron elérhető, mint egy darab 2-socket szervergép.

Virtualizáció

Virtualizáció, illetve VPS-ek bérlése gyakran felmerülő kérdés. Saját szervert, szervereket, szerverrendszert is választhatunk a virtualizáláshoz (illetve privát cloud kialakításához). Jelen írásunkban inkább a fizikai szerverek kiválasztására helyeztük a hangsúlyt, virtualizálás vagy fizikai szerverek natív használatát külön elemezzük. Megjegyezzük, hogy privát cloud helyett ún. hibrid cloudot is választhatunk.

Bladecenter, storage

Nehéz kérdés, hogy bladecentert vagy önálló gépeket hasznájunk SAN storage-dzsal vagy storage szolgáltatás igénybevétele mellett. Erre általánosságban nem is lehet válaszolni, ilyen esetben már gondos tervezésre van szükségünk, szakemberek bevonásával.

Használt vagy új szerver?

Rendkívül összetett kérdés, részben hasonló megfontolások szerint járhatunk el, mint gépkocsivásárlás esetén, de sok minden nagyon is különbözik a szerverek és gépkocsik esete. A neten nagyon sok megalapozatlan, vagy aktuálisan tarthatatlan állítást találhatunk arról, hogy használt vagy új szervert érdemes választani. Ennek oka egyrészt számos előítélet, téveszme, másrészt az, hogy időben igen változó, hogy adott célra, adott körülmények közt érdemes-e használt, vagy inkább új szervergépet választani.

Aki napi szinten nem foglalkozik szerverhardverrel, szervergépek beszerzésével, az nagyon nehezen dönt ilyen kérdésben, kivéve, ha a döntés azért egyszerű, mert használt gép vásárlását a finanszírozó (pl. pályázati pénzeszközök esetén) nem engedi. No persze ilyen esetben kérdés, hogy mi számít új gépnek, egy használt, de felújított gép számíthat újnak, egy új gép tartalmazhat használt alkatrészeket (értékesítés esetén ezt sajnos sok szállító elhallgatja, sőt egyes esetekben maga sem tud róla, mert nem kellően tájékozódik az általa beszerzett hardverekről, szervergépekről, alkatrészekről).

Technikai kérdések

SAS vagy SATA diszkes rendszer?

A SATA rendszerek tipikusan olcsóbbak, így amennyiben hasonló SAS rendszer használata merül fel, akkor tipikusan jóval magasabb árral számolhatunk. A SATA és NL SAS szerverdiszkek viszont azonos vagy majdnem azonos árúak, bár SATA szerverdiszkek olcsóbb árkategóriában is elérhetők az NL SAS diszkeknél.

A választást bonyolítja a rengetegféle SSD, így SATA, SAS, SSD és vegyes SATA-SSD, SAS-SSD rendszerekben gondolkodhatunk.

Hardveres RAID vagy szoftveres mirror, RAID vagy RAID-szerű megoldás?

Két diszkes vagy kevés diszkes rendszerekben, ha az OS (pl. ESXi, Hyper-V stb.) miatt, vagy extrém IOps igények miatt nem kell RAID vezérlőt alkalmaznunk, akkor a tisztán szoftveres megoldás tipikusan kedvezőbb árban is és műszaki szempontokból is.

Ha már RAID csatolóra van szükségünk, akkor gyakran nagy IO teljesítményre is szükségünk van, itt már az olcsóbb hardveres RAID csatolók nem jönnek szóba, hanem csak a 100ezer forint feletti drágább RAID adapterek.

Rackbeszerelhető vagy álló kivitelű (stand alone) szervergép?

Nem megalapozott, hogy egyazon típus rackes változata jobb lenne az álló (torony) kivitelű változatnál, akár torony, akár rackes szerver épp oly jó lehet. Gyakran a hasonló nem rackes szerver jobban bővíthető.

Rackes szekrényes elhelyezéshez nem rackes gépet választani nem praktikus, túl sok helyet foglal el, és épp a rackes elhelyezés előnyeit nem tudjuk kihasználni.

Rackes gépek tipikusan drágábbak, mint a nem rackes kivitelű azonos szerverváltozatok, illetve konfigurációk.

Szervertermi szempontból viszont a rackes kivitel határozottan előnyös, hoszting szolgáltatóknak szinte mindig gazdaságosabb rackes gépeket üzemeltetni.

Ún. rackoptimalizált gép, vagy jól bővíthető gép?

A rackoptimalizált gépek leginkább az alacsony hoszting költséget szolgálják. Hátrányuk a nagyon korlátozott bővíthetőség, különösen diszkbővíthetőség, hiszen ilyen gépekbe csak 2 vagy 3 diszk tehető. Előnyük az olcsóbb hoszting díj.

1- vagy 2-socketes, esetleg 4- vagy többsocketes gép?

A feladatok 90 %-ára megfelelnek az 1-socketes gépek, 4- vagy többsocketes gépekre csak rendkívül ritkán lehet szükség. A feladatok 99+ %-ára a 2-socketes gépek megfelelnek.

Használt 2-socketes gépet vásárolhatunk egy új 1-socketes árán. A 2-socketes gépek magasabb kategóriát képviselnek, tipikusan hibatűrőbbek, (nem csak processzorral) bővíthetőbbek, mint az 1-socketesek. Mindazonáltal valamivel több áramot fogyaszt tipikusan egy hasonló korú 2-socketes gép egy processzorral is, mint egy 1-socketes.

Milyen diszkek?

Először is csak szerverdiszket! Sose desktop kategóriájú diszket válasszunk szervercélú használatra!

SAS, SATA, SSD jön számításba, a SAS-on belül pedig gyors SAS diszkek és NL SAS diszkek. Az SSD-k közül a választék nagy, a funkcionális különbségek pedig alapvetőek.

Backup célra is inkább szerverdiszkeket válasszunk, ha akár az alacsonyabb árú modelleket, mint desktop diszkeket, különösen, ha hosztolt backup szerverekről, diszkes backup eszközökről van szó. Azonban az olcsóbb desktop diszkek kétségkívül olcsóbbak lehetnek, bár lehet, hogy járulékos, pl. munkaköltségek révén összességében mégsem takarítunk meg velük semmit.

SSD-k vagy hagyományos diszkek?

Noha megjelentek olcsóbb SSD-k, a szervercélú SSD-k, főleg a nagy írástűrésűek még drágák, fajlagosan sokkal drágábbak a SATA, de akár a gyors SAS diszkeknél is. Máskülönben csak SSD-t lenne érdemes alkalmazni, hiszen legalább annyira vagy jobban megbízhatók (mármint a minőségi, szervercélú SSD-k), és sokkal gyorsabbak.

Milyen SSD-t?

Szerverbe sose vegyünk olyan SSD-t, amely nem támogatja azokat a funkciókat, mely szervercélú használatra kellenek. Másrészt olyan SSD-ket vegyünk, melyet a gyártó datacenterbeli használatra is ajánl, vagy kifejezetten szervercélra gyárt és ajánl. Ezen utóbbiak azonban sokkal drágábbak.

Különösen gyorsak az PCIe csatolós SSD-k, pl. Intel DC S3700-as, S3600-as sorozató SSD-k.

Többször találkoztunk azzal a tévhittel, hogy SSD-ket nem kell redundánsan (pl. tükrözve, RAID-be) alkalmazni. E tekintetben épp úgy kell eljárnunk, mint a fizikai diszkeknél, igaz vannak olyan SSD eszközök (egyes PCIe SSD eszközök), melyek magukban foglalnak valamilyen redundáns elrendezést.

Hibatűrés

A hibatűrésnél legtöbbször fontosabb, mennyi idő alatt hárítható, illetve hárul el a hiba. Ha szolgáltatónk 7*24 órás gyors hardverszervizt biztosít, a hibatűrés már az esetek többségében másodlagos, de azért fontos szempont.

Legfontosabb hardveres hibatűrő megoldások:

  • hotswap (üzemközben cserélhető) diszkes rendszerek alkalmazása,
  • megfelelő RAID szintek választása,
  • hotspare diszk, illetve diszkek alkalmazása,
  • egyéb üzemközben cserélhető alkatrészes rendszerek alkalmazása,
  • ECC és más memória hibadektektáló és javító eljárást alkalmazó memória,
  • redundáns táp,
  • RAM sparing vagy mirrorozás,
  • SAN storage alkalmazása,
  • gépek clusterezése.

Redundáns táp

A redundáns táp fontosságát jellemzően túldimenzionálják. Márkás gépeknék a táphibák ritkák, a datacenterekben a tápellátási gondot ritkák.

Azonban kritikus szerverhez redundáns táposat válasszunk!

Egyes szerverhoszting szolgáltatók biztosítanak két teljesen független UPS rendszerről történő tápellátást is (pl. az INTEGRITY Kft. is saját szervertermében).

Ilyen esetben, konkrétan az INTEGRITY szervertermeiben két független, önmagában is redundáns és hibatűrő UPS rendszer biztosítja az áramellátást, a két UPS rendszer más-más helyiségben is van, betápjai is különböznek (mindemellett rendundáns is a betápjuk). Ha egyik UPS-nél hiba lép fel, akkor a másik még biztosítja a szervergép, illetve eszköz áramellátását. Az INTEGRITY saját bladecenterei, storage-ai, kritikus rendszerei, routere, központi switchei mind redundáns táposak két független UPS-ről történő betáppal.

Szervermenedszment (menedzsment kontroller vagy adapter)

Hosztolt szervernél mindig vagy integrált szervermenedzsmentest válasszunk, vagy vegyünk hozzá szervermenedzsment adaptert. A szervermenedzsment megoldás olyan legyen, hogy biztosítson IP konzolt (KVM) és virtual mediát.

Milyen processzort?

Processzornál gyakran arra kell figyelnünk, hogy alkalmazásunk támogatja-e kellően és jól a több szálon futtatás kihasználását. Ha nem, akkor gyakran magas órajelű, de akár nem túl sok magú processzort választhatunk, pl. Xeon E3 processzorcsaládból, vagy pl. az E5-1620-as ilyen processzor az E5 processzorcsaládból.

Az E3-as processzoroknál figyeljünk, hogy maximum 32 GB memóriát támogat egy ilyen processzor.

Az E3-as processzor 1-socketes, így E3 processzoros gépbe második processzort nem tehetünk bővítésképp. Ár/teljesítmény-arányban azonban az E3 processzorok kiválóak, tipikusan jobbak, mint a 4-core Xeon E5-os processzorok.

Nagyon költséghatékonyak még a Xeon 5500-as és még inkább jobbak a Xeon 5600-as processzorok (pl. Xeon X5670, mely sok magot, pontosabban 6-core, 12-threadet támogat, 12 MB cache-es, és igen gyors az órajele is, 2,93 GHz, turbo órajele pedig 3,33 GHz).

Nagyon erős, korszerű gépek E5-ös processzorral választhatók, de már a Xeon 5600-as processzorok az igények 99 %-át kielégítik, akár töredék áron.

Erősebb processzor sok bosszúságtól menthet meg bennünket, sok esetben megúszhatunk vele egy nem kívánt lassulást, egy támadás esetén a gépünk nem terhelődik úgy túl. Sok munkaidőt takaríthatunk meg több és/vagy erősebb processzorral. Gyakran ezért a többletért kis árat kell csak fizetnünk, az előnyök bőségesen kárpótolhatnak.

Mennyi RAM-ot?

A RAM mennyisége, bár leállással, de könnyen és gyorsan bővíthető. Mindazonáltal a RAM-hiány sok problémára vezet. Az INTEGRITY tapasztalata szerint a gépek legalább tizede RAM-ban erősen alulméretezett, ennél nagyobb hányaduk időnként kifut a RAM-ból, vagy jobban teljesítene több RAM-mal.

8 GB RAM alatti gépet gyakorlatilag megfontolni sem érdemes manapság. RAM-ban nem drága a túlméretezés, ha van lehetőség, akkor inkább több RAM-ot válasszunk.

Egyes gépekben RAM mirrorozást is alkalmazhatunk, bár ehhez dupla mennyiségű RAM szükséges, így ez költséges, azonban a RAM-hibák a diszkhibák mellett leggyakoribb hardver hibák, illetve leggyakoribb hibák melyek leálláshoz, újraindításhoz vezetnek.

Mennyi diszk?

Főleg rackoptimalizát, csak 2 vagy 3 diszkes szervergépekben fontos, hogy diszkméreteket ne méretezzük alul, mert a bővítés ekkor már bonyolultabb és akár leállásokkal is kell, hogy járjon.

Milyen RAID adaptert?

Először is, ha nem muszáj, akkor ne erőltessük a RAID adaptert, mert sok esetben biztosabb, jobb megoldás a szoftveres RAID.

Ún. fake RAID (szoftver támogatott hardver RAID) helyett Linux, de Windows Server esetén szintén jobb, ha maradunk a diszkredundancia szoftveres biztosításánál, azaz mirroruzunk vagy szoftveres RAID-et, RAID-szerű megoldást alkalmazunk.

Bizonyos esetekben, pl. ESXi, Hyper-V stb. alkalmazása esetén a gyártó gyakorlatilag csak hardveres RAID-et támogat, bár buherálhatunk, jobb maradnunk, illetve maradnunk kell a hardveres RAID-nél, legyen az akár csak fake RAID.

Ha nagy IO teljesítmény kell vagy sok diszket kell kezelnünk, akkor viszont már RAID adapterre inkább szükségünk lehet. A RAID adapter gondos megválasztása azonban ilyenkor egy külön tudomány lehet.

Milyen márkájú szervert válasszunk?

Márkának tipikusan semmi jelentősége nincs, hacsak nem az, hogy milyen márkájú szerverekkel van gyakorlatunk, milyet ismerünk, vagy korábban milyen márkákat rendszeresítettünk.

Ha egy nagyobb rendszerben már bizonyos márkát, márkákat rendszeresítettünk, akkor viszont sok érv szól amellett, hogy továbbra is azonos márkát, illetve márkákat válasszunk, azonban sok esetben adódik olyan helyzet amikor új márkákat is érdemes figyelembe venni, pl. egy jelentősebb hardverváltás vagy bővítés előtt.

Mire figyeljünk még?

A SATA szerverdiszkek megválasztásánál figyeljünk arra, hogy inkább ún. enterprise kategóriájú, megbízhatóbb, hosszabb garanciával rendelkező diszkeket vásároljonk az olcsóbb szerverdiszkeknél.

SSD-nél a nagyobb írástűrésre érdemes figyelni, a nagyobb írástűrésű SSD-k azonban jóval drágábbak is.

Válasszunk inkább nagyobb, mint kisebb RAM-modulokat, persze a csatornaszámokhoz is érdemes alkalmazkodnunk a nagyobb sebesség érdekében, noha legtöbb esetben nem a sebességre, hanem inkább a kényelemre, rugalmas bővíthetőségre érdemes optimalizálnunk.

A RAID elrendezést is már szerverbeszerzéskor érdemes megfontolni.

Főbb jellemzők egyes szervermodelleknél

 Dell PE R210 IIDell PE R410Dell PE R710
socket122
processzorXeon E3Xeon 5500-5600Xeon 5500-5600
diszkhelyek száma2 db SAS/SATA4 db 3,5" vagy
6 db 2,5" SAS/SATA
6 db 3,5" SAS/SATA
(vagy 8 db 2,5")
max. memória32 GB128 GB288 GB
ECC memóriaigenigenigen
redundáns diszk elrendezéstámogatotttámogatotttámogatott
hotspare diszklehetségeslehetségeslehetséges
hotswap diszkeknemigenigen
memória sparing és tükrözésnemtámogatotttámogatott
szervermenedzsmentopcionálisopcionálisopcionális
redundáns tápnincsopcionálisigen

Minták szerverek vásárlásához

Webkiszolgáló szervergép

Ha webkiszolgáló szervergépre van szükségünk, akkor először is az a kérdés, hogy virtualizálunk vagy natívon, virtualizáció nélkül kívánjuk használni a gépet, illetve, ha virtualizálunk, akkor egy virtuális gépet, vagy több egymással konkuráló gépet kívánunk-e kiszolgálni?

Mivel már így is nagyon szerteágazó a kérdés, milyen szervergépet válasszunk webkiszolgálónak, nézzük azt az esetet, amikor nem virtualizálunk:

A webkiszolgálás tipikusan nem IO intenzív művelet, se transzfersebesség, se IOps tekintetében, ellenben a webkiszolgáláshoz tartozó adatábáziskiszolgálás IOps igényes lehet, akár nagyon is.

Hibás (rosszul megírt, rosszul konfigurált) alkalmazások gyakran hatalmas erőforrásigényt jelentenek, miközben a javításokra nincs erőforrása a szerver üzemeltetőjének. Ilyen esetekben erős hardver segíthet.

A tapasztalat szerint a tipikus webkiszolgáló rendszereknek nincs szükségük SAS diszkekre vagy SSD-kre.

Gyakran elég az ún. rackoptimalizált megoldás, 2-3 darab SATA diszket befogadó rendszer, melyet dedikált szerverként vehetünk tipikusan igénybe. Ha saját szervert választunk, akkor is választhatunk ilyesmi szervereket, de 1U-os rackes vagy kisebb álló gépbe már valaszthatunk 4 vagy több diszkhelyes gépeket is.

Webkiszolgálót általában datacenterben hoszting szolgáltatónál helyezünk el vagy veszünk igénybe. Tipikusan rackoptimalizált gépekkel kapunk olcsóbban dedikált szerverhosztingot.

Tipikusan egy 1-socketes gép megfelelő webkiszolgálónak, különösen egy Xeon E3 processzoros rendszer. Mindazonáltal használt, de újszerű, még kitűnő állapotú 2-socketes hibatűrő szervergépeket kaphatunk egy új 1-socketes belépő szintű szerverhez hasonló áron, igaz ez utóbbi áramfogyasztása viszont biztosan alacsonyabb marad.

Ha vásárolni akarunk és biztosra akarunk menni, akkor vehetünk egy 1U-s 2-socketes, SAS diszkes rackszervert, melybe 4 vagy több diszk tehető. 3,5″-es diszkhely ilyenekben tipikusan 4 darab van, 2,5″ akár 8 is lehet. Az alábbi szervermodell és konfiguráció e célnak megfelel:

dell-poweredge-r410-1u_01

Dell PowerEdgre R410, 1U használt rackszerver

1 db 4-core Xeon L5520 processzor (bővíthető 2-processzorosra, akár két 6-core/12-thread/12 MB cache gyors órajelű processzorra),
8-128 GB reg. EDD DDR3 RAM, tipikusan 8-16 GB elegendő a célunknak,
2-4 db 1000-2000 GB vagy akár nagyobb NL SAS diszk, ha gyors IO-ra van szükségünk, akkor 600-1200 GB-os gyors SAS diszkeket választhatunk, bár ezek már jóval drágábbak, összemérhetők a szerver árával,
alapszintű, vagy magas IOps igény esetén egy új, jobb, de drágább RAID adapter,
menedzsment adapter erősen javasolt, különösen, ha hoszting szolgáltatónál helyezzük el a szervert (webszervert általában hoszting szolgáltatónál helyezünk el),
garancia esetén, mivel a szervert hoszting szolgáltatónál helyezzük el, ezért választhatunk olyan hoszting szolgáltatót, illetve datacentert, ahol a szerverhez 7*24 órás, hosszú távú garanciára van lehetőség.

Egy ilyen szerver nettó 200-300ezer Ft-tól indul, esetleg egyetlen processzorral, 8 GB RAM-mal, két kisebb, 1000 GB-os SAS diszkkel esetleg már 200ezer Ft körüli áron is elérhető, lásd iHardware Szerveráruház.

Több szerveres rendszerek (virtualizációhoz, számítási clusterhez stb.)

Ha több szerverre van szükségünk, akkor érdemes lehet SAN storage-ot alkalmazni, akár egyszerűbb esetben egy külső SAS storage-ot.

Akár több webkiszolgálót üzemeltetünk, vagy virtualizálunk, praktikus twin szerverrendszereket vagy, ha megtehetjük, akkor bladecentereket választanunk.

Alább egy igen költséghatékony rendszert, a Supermicro egy 4 szervernode-ból álló 2U-os rendszerét mutatjuk be:

supermicro-superserver-twin-system_01

SuperMicro SuperServer Twin System (4 szervergép)

  • 4 szerver node
  • 2U rack kivitel
  • összesen 8 processzor, 4*24-96 GB RAM
  • redundáns táp

4 szervernode, node-onként:

  • 1 vagy 2 db 4-core Xeon 5500-5600-as vagy 6-core Xeon 5600-as processzor
  • 8-192 GB reg. ECC DDR3 RAM (192 GB-ig bővíthető, memória hotspare és mirroring támogatás)
  • 3 db hotswap 3,5″ SATA diszkhely
  • 2 db integrált Gigabit Ethernet port (opcionálisan további 2 db GE port vagy 10GE port)
  • integrált 40 Gbps Infiniband kontroller
  • integrált szervermenedzsment kontroller (IP KVM és virtual media)
  • az eszköz használt, újszerű, kifogástalan állapotú használt gép
  • raktárunkról azonnal elérhető, rendkívül kedvező áron az iHardware Szerveráruházunkban rendelhető

Alternatívaként az Intel Modular Servert ajánljuk, amely integrálva bladecenter és storage is egyben, így együtt egy igen költséghatékony megoldás.

intel-modular-server_01

Intel Modular Server

Rendszer:

  • 1-6 db 2-socketes szervernode,
  • 14 db 2,5″ SAS/SATA HDD vagy SSD,
  • szervermenedzsment modul,
  • opcionális redundáns storagekontroller,
  • integrált LAN switch, opcionálisan redundáns második LAN switch.

Maximum bővíthetőség:

  • 6 szervernode,
  • 12 db Xeon 5500-5600-as vagy megfelelő bladeszerverekkel E5-2600 processzor,
  • 1152 GB RAM (E5 processzoros pengékkel 3072 GB RAM),
  • 14 diszk, akár 16,800 TB gyors SAS diszk, illetve gyakorlatilag korlátlan diszkbővítés külső SAS DAS-okkal.

Kérje egyedi ajánlatunkat!

Az Intel Modular Server hibatűrő megoldásai:

  • redundáns, üzemközben cserélhető storage-modulok (RAID kontrollerek),
  • redundáns, üzemközben cserélhető LAN switch,
  • üzemközben cserélhető menedzsment modul,
  • üzemközben cserérhető redundáns tápok, ventillátorok,
  • hotswap diszkek, lokális és globális hotspare támogatás,
  • a node-ok támogatják a RAM-mirrorozást.

További információért kérjük forduljon bizalommal cégünkhöz, az INTEGRITY Kft-hez.

Hasznos volt a bejegyzés?

Kapcsolódó bejegyzések